Az egészségügy területén az SZDSZ programja szerint indulnak el a reformok, így 2007-ben megszülethet a döntés a biztosítási piac megnyitásáról – mondta el mai sajtótájékoztatóján Kuncze Gábor. A liberális pártelnök arról is beszélt, hogy a gazdaságban most az alapvető feladat a költségvetés stabilizálása, de 2009-től át lehet térni az egykulcsos adóra. Hozzátette: a későbbiekben a kiadási oldalon nagyon következetes, szigorú gazdálkodásra van szükség. A pártelnök hangsúlyozta: az SZDSZ azzal kalkulál, hogy az egyensúly helyreállítását követően - ha a gazdaság növekedése folytatódik - lehetőség lesz az adók csökkentésére.
Az önkormányzatok esetében az újdonság, hogy választott régiók és kistérségek veszik át a megyék szerepét.

Kuncze Gábor kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) következő ülésén egy több mint 1000 milliárd forintos intézkedéscsomagot jelent be.

Az SZDSZ kormányzati szerepének értelme és célja, hogy a már említett területeken érdemi változások történjenek - jegyezte meg Kuncze Gábor. A költségvetési egyensúly megteremtéséről holnap egyeztetnek a koalíciós pártok.

Gyurcsány beismerte a rekord költségvetési hiányt

Most már bizonyos: hazánk marad az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát produkáló tagországa. Csütörtökön a kormányprogram vitájában Gyurcsány Ferenc a parlamentben kijelentette: „Nem titkolom: már az idén is hozzá kell nyúlni a költségvetéshez.” Nagyjából nyolc százalék körül lesz a költségvetés, az államháztartás idei konszolidált és összevont hiánya – fogalmazott a kijelölt és ügyvezető miniszterelnök expozéjában. Gyurcsány hozzátette: államreformra van szükség, aminek eredményeképpen szolgáltató, fejlesztő és beruházó államot kell létrehozni. Ehhez csökkenteni kell az állam kiadásait és meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt. Hivatalba lépése után a kormány „azonnali intézkedéseket hoz” – fűzte hozzá.

A megszegett ígéret

Amennyiben nem kerül sor a szükséges kiigazításra, úgy Magyarország marad az Európai Unió (EU) legnagyobb költségvetési hiányát produkáló tagországa – fogalmazott az Európai Bizottság május elején közzétett jelentésében. Az uniós testület által kiadott dokumentumból kiderült: az idén a magyar költségvetési hiányt a GDP arányában 6,7 százalékra becsülték, és nem zárták ki, hogy ez az adat 2007-re elérheti a 7 százalékot. A Gyurcsány által ma ismertetett adatok túlmutatnak Brüsszel legpesszimistább várakozásain is.

Joaquín Almunia európai pénzügyi biztosnak magyar részről májusban ígéretet tett a kijelölt kormányfő és a pénzügyminiszter, hogy „az országban lépéseket tesznek a megfelelő államháztartási helyzet kialakítására”. Az Európai Bizottság vezető tisztségviselőjének tett ígéret értelmében „a szükséges mértékben” javítja Magyarország az államháztartás helyzetét.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke június 1-jén egy győri üzleti fórumon kijelentette: „A költségvetési tervek és a tények összhangjának hiányából azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormánynak halvány fogalma sincs, mi történik a költségvetéssel, s azt sem tudja, mit kell tenni”. A költségvetési hiány alakulásával kapcsolatban Járai rámutatott: a büdzsé a GDP 6-9 százalékával költ többet annál, mint amennyi a bevétele. Mint mondta, a magyar gazdaság helyzetének reális felmérése nélkül a kilátásba helyezett reformok végeredménye is bizonytalan.

Az eurócsatlakozás feladása növeli a vállalatok veszteségét

Járai is kifogásolta, hogy a kormányprogramban már nem szerepel a 2010-es eurócsatlakozási céldátum. Nemcsak az MNB elnöke érvelt azzal, hogy minél később vezeti be Magyarország az eurót, annál nagyobb lesz a vállalatok vesztesége. Mindeközben a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési irodájának átfogó előrejelzése szerint a kormánynak be kell majd ismernie, hogy a 2010-es eurócsatlakozási céldátum irreális. Az elemzők rámutatnak: a 2012-es céldátum éppen a 2010-es választások hajrájában igényelne költségvetési megszorításokat.

Az eurozónához való csatlakozás feltételeit összegző úgynevezett maastrichti kritériumok a közös valutához csatlakozó országok számára szigorú egyensúlyt írnak elő, így a GDP 3 százalékában korlátozzák az államháztartás hiányát.

A Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének elemző részlege szerint Magyarországnak a 2010-es eurócsatlakozási céldátum fenntartásához már az idén hozzávetőleg 1400 milliárd forintnyi kiigazításra lenne szükség.

Súlyos megszorító intézkedések a választási ígéretek után

A bank elemzésével egybevág, hogy Kuncze Gábor szerdán újságírók előtt megerősítette: a miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) következő ülésén egy több mint 1000 milliárd forintos intézkedéscsomagot jelent be.

Június elején Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Hírszerzőnek adott nyilatkozatában elmondta: mintegy 1200-1400 milliárd forintos tételt jelent 2008-ra az államháztartási hiány 3 százalék alá való csökkentése. A vezető közgazdász szerint az ezt eredményező intézkedések megrázkódtatásokat jelenthetnek egyes társadalmi csoportokban.

A Népszabadság korábbi információi szerint a kormány idén legalább 350 milliárd forintos megtakarításra készül. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy idén valóban legalább 300 milliárd forintos szűkítés szükséges.

A tervezett megszorító intézkedések ellentétesek a szocialista párt a választási programjával, amely még adócsökkentést ígért a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek is. Tavaly már ötéves adócsökkentési tervet is elfogadott a kormány, ezt most visszavonják.

(MNO)