Nézze meg a HírTv felvételét!

Indulatosan reagált Gyurcsány Ferenc a munkaadók felvetéseire az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai ülésén. A munkaadói szervezetek a tervezett adóemelések egyensúlyjavító szándékát kérdőjelezték meg, a szakszervezetek az eddig bejelentett intézkedések hatástanulmányait hiányolták. Gyurcsány Ferenc emiatt élesen bírálta a munkaadókat, és közölte velük: akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot.

– Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! – mondta Magyarország miniszterelnöke.

Maastricht a cél?

Elhalasztották a tervezett napirendi pontok tárgyalását az OÉT-ban, mivel a kormány újra csak egy nappal korábban küldte el az elsősorban adójogszabály-változtatásokat tartalmazó előtejesztését a szociális partnereknek, akik ennyi idő alatt sem szakmai, sem testületi szinten nem tudták értékelni a dokumetumot.
Az előterjesztésben ráadásul számos olyan tehernövelési tétel található, amiről a kormányfő korábban egyáltalán nem beszélt. A szakszervezetek és a munkaadók érdemi tárgyalásokat, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos hatástanulmányokat köveltek a kormánytól, és abban állapodtak meg, hogy az OÉT jövő csütörtöki plenáris üléséig intenzív szakbizottsági munkára kerül sor.

Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a maastrichti feltételeket, az Új egyensúly program keretében az idén 350 milliárd forint, 2007-2008-ban pedig évenként 1000 milliárdot meghaladó egyensúlyjavításra van szükség – közölte Gyurcsány, aki az OÉT-testület támogatását kérte a részletek kialakításában.

A szakszervezetek azonban visszautasították, hogy a hiány okaként a jelentős bérnövekedést, a munkavállalóknak adott kedvezményeket, valamint a közszférát állítsa be a kormány. Nemet mondtak arra is, hogy a megszorításokat újra a bérből és fizetésből élőkkel, az elérhető adózókkal fizettessék meg, miközben egyre nagyobb méreteket ölt a közterhek alóli kibújás, a szürke és fekete gazdaság. Álláspontjuk szerint az áfaemelés, a gáz és villamos energia árának emelése alapján jóval nagyobb lesz az infláció, mint amit figyelembe vettek az idei évre szóló bérajánlásoknál, és ez további konfliktusokat jelenthet. Kifogásolták, hogy a közszférát érintő létszámleépítésekről, a közszolgálati jogviszony módosításáról a médiából szereznek tudomást, noha ezekről előzetes tárgyalásokat kellett volna folytatni. A munkaadók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy az állami eladósodás oly mértékű, melynek helyrehozatala a bejelentett intézkedéseken túl még hosszú éveket vehet igénybe. Szerintük kérdéses az is, hogy a tervezett adómódosítások egyáltalán kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Érdemes-e egyáltalán megállapodásokat kötnünk, ha azokat nem tartják be? – kérdezték arra utalva, hogy az OÉT-ban tavaly novemberben született egyezség ellenére nem szűnik meg az egészségügyi hozzájárulás, és nem csökken a TB járulék sem.

Wittich Tamás a munkavállalói oldal képviseletében hangsúlyozta, a munkavállalók ragaszkodnak a korábban aláírt megállapodásokhoz, mint például a hároméves minimálbér-megállapodás, valamint elfogadhatatlannak tartják, hogy a terhek többségét a munkavállalók fizessék meg. Wittich arra kérte a kormányt, hogy az intézkedések legyenek átmenetiek és, hogy az új gázárkompenzációs rendszert lehetőleg még 2007 január elseje előtt dolgozzák ki.

Széles Gábor a munkaadók oldaláról úgy vélte: ha a kormány tervei megvalósulnak, akkor sok cég áttelepül Szlovákiába, mivel ott sokkal alacsonyabbak a terhek.

Demján Sándor szerint ez az esetleges tőkekivonás a gazdaság összeomlásához vezethet. A Vállalkozások Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke szerint a magyar gazdaságban már így is vészhelyzet van, ezért valóban szükség van átalakításokra. Demján szerint igenis a vállalkozásoknak kell többet vállaniuk a közösből és a közösért, de ezt is differenciálni kell.

Ügyeleti díjak: a kormány nem érzi, hogy fizetni kéne

A tanácskozáson szóba kerültek az ügyeleti díjak, hiszen a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntése szerint teljesen egészében munkaidőnek számít az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje. Gaskó István, a Liga szakszervezet elnöke felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon az elmaradt bérek kifizetéséről.

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter úgy reagált, hogy egyeztetnie kell a dolgozóknak és a munkaadóknak, mert a bíróság nem konkretizálta a döntés anyagi következményeit.

A szakszervezetek a legutóbbi ülésen kifogásolták, hogy az adóemelésekről és a törvénymódosításokról szóló tervezeteket csak későn kapták meg, így nem tudták azokat megfelelően áttanulmányozni. Gaskó István, a Liga szakszervezet elnöke a Népszabadságnak azt mondta, hogy a kormány komoly csapdát állított a szociális partnereknek azzal, hogy csak kedd este küldte meg az adó- és törvénymódosításokról szóló tervezeteket.

hirtv.hu, InfoRádió, Híradó