Hírek : Trianon igazságtalanságaira figyelmeztette Busht Eva Maria Barki |
Trianon igazságtalanságaira figyelmeztette Busht Eva Maria Barki
2006.06.21. 16:33
Nyílt levelet küldött – 3567 aláírással megerősítve – a hazánkba látogató amerikai elnöknek Eva Maria Barki. A bécsben élő nemzetközi jogász azt hangsúlyozta levelében, hogy Magyarországnak az I. világháború során elszakított területein még mindig 5 millió magyar vár az önrendelkezés gyakorlására. Mint megjegyezte: Trianonban hazánk köré mesterséges határokat húztak, de az erről szóló békeszerződést az USA sohasem ratifikálta.
Futárszolgálattal juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségére George Bushnak címzett levelét Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság és több, menekültekkel és kisebbségi jogokkal foglalkozó szervezet elnöke.
A jogász közleménye szerint a levelet tegnap délelőtt az amerikai külképviseleten átvették, s annak másolatát megkapta George H. Walker amerikai nagykövet, Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A nyílt levél tartalmával egyetértett ugyanakkor 3567 aláíró is: tanulók, nyugdíjasok, mérnökök, közgazdászok, színészek, képzőművészek, tanárok, egyetemisták, orvosok, újságírók.
Eva Maria Barki a levél bevezetőjében kitért arra, hogy világszerte magyarok milliói várják feszült figyelemmel az elnök budapesti látogatását. – Az alkalom kétségtelenül az 1956-os magyar szabadságharc 50. évfordulója. Ez a forradalom az önrendelkezési jogért folytatott klasszikus harc volt, amelyben a magyar nép nagy reményeket fűzött az Egyesült Államok megígért segítségéhez. Magyarország ma független és demokratikus ország, de az I. világháború során elszakított területein még mindig 5 millió magyar vár az önrendelkezés gyakorlására. (...) A magyar nép az önrendelkezés helyett azonban békediktátumot kapott, s népszavazás helyett mesterséges határokat húztak köréje. Az Egyesült Államok ezért a trianoni békeszerződést sohasem ratifikálta. Robert Lansing külügyminiszter jól látta, amikor azt mondta: „Megvan a békeszerződés, de nem fog békét hozni, mert az önérdek futóhomokjára épült" – olvasható a levélben.
A levélíró kitért a határon túliak problémáira is. Felhívta George Bush figyelmét arra, hogy „az önrendelkezési jog (...) univerzális jellegű lett. A határon túl élő magyarság – a magyar nép egyharmad része – mégis mind a mai napig nem élhet ezzel a joggal, sőt, diszkriminációnak és erőszaknak van kitéve". – A szabadságszerető magyar nép nem érdemli meg ezt a sorsot. Az '56-os forradalom és a vasfüggöny 1989-es, magyarországi megnyitása nélkül ma nem lenne demokrácia Közép- és Kelet-Európában, s Európa nem szabadult volna meg a kommunizmustól és a totalitarizmustól – vélte Eva Maria Barki, majd azzal folytatta: „Az Egyesült Államok – mint az egyedüli nagyhatalom – kiemelt felelősséget visel az egész világért. Ez a felelősség a magyar népre is vonatkozik". Befejezésül, a jogvédő reményét fejezte ki, hogy George Bush nem érkezik üres kézzel Budapestre, és kezdeményezni fogja a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátételét, „hogy begyógyuljon az eleven seb Európa közepén".
A Nemzetközi Erdély Bizottság (NEB) 1987-ben, Nicolae Ceausescu diktatúrája idején alakult, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt összefogó szervezetek csatlakoztak Eva Maria Barki munkájához. A NEB csúcsszervezet, ahol a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek. A szervezet fő tevékenysége az 1987-1990 közötti időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben a NEB rendszeresen információkkal látta el a médiát, de a különböző államok kormányait és a nemzetközi fórumokat is, valamint képviselték az erdélyi magyarságot az amerikai kongresszusban. Eva Maria Barki nyilatkozataiból kiderül: jogi alapokra hivatkozva vitatja a trianoni békeszerződés érvényességét. A szerződést diktátumnak tartja, „mert azt nem előzte meg tárgyalás, s a nemzetközi jogászok egyértelműen azt mondják, hogy ilyen alapon egy szerződés semmisnek tekinthető".
A bécsi ügyvédnőt először 1994-ben, majd 1998-ban három évre nemkívánatos személynek nyilvánították a román hatóságok. A jogász ugyanis több erdélyi városban tartott előadást, és az autonómia, illetve a föderalizmus eszméjéről kifejtett gondolatait a román vezetés az ország alkotmánya elleni támadásnak találta.
(MNO)
|