– Az autonómia kérdését hangsúlyozni soha nem elég. Minden nép és nemzet arra törekszik, hogy mindenáron megőrizze és kifejezésre juttassa népi-nemzeti identitását, persze a kultúra, a nyelv, a népi tánc támogatásával, de a kulturális és közigazgatási autonómia kínálta eszközzel is – érvel Süket Levente, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke. – Népi értékeink és identitásunk megőrzését, kifejezésre juttatását szolgálja az autonómia is – teszi hozzá.

Hogy a megfogalmazandó szándéknyilatkozat mit tartalmaz, még nem tudni. A szervezők szerint ugyanakkor tény az is, hogy nem szabad szem elől téveszteni ennek a napnak az eszmeiségét: hetvenöt évvel ezelőtt, 1931-ben ugyanis a népi értékeink megőrzésének és felújításának céljával kelt életre az ezer székely leány napi kezdeményezés, Domokos Pál Péter és a szociális testvérek közreműködésével. Akkor is, és most is sokatmondó lelkiségi töltettel bírt ez a nap, így született meg az a jelmondat, amelynek értelmében felpártolták, illetve elindították ezt a mozgalmat: Hitében erős, erkölcsében tiszta és hagyományaihoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Ebben a mottóban tehát a hitet, az erkölcsöt és a hagyományait felkaroló új nemzedéknek az akarása van benne.

– Ez ad értéket az egésznek, enélkül ugyanis jellegtelen, látványos, színdarabos műsorsorozat volna ez a nap – hangsúlyozza az Ezer Székely Leány Napjának lelki töltetét Boros Károly főesperes.

Annak idején ezt az eszmeiséget igyekeztek felkarolni a szerzetesek, a szociális testvérek és Domokos Pál Péter. Az újraindításkor is ezt tartotta szem előtt László Pál, Csíkszereda első szabadon megválasztott polgármestere és Kőszegi Károly, akik a Tavasz a Hargitán című folklórrendezvényt akarták átalakítani, és ezáltal egy régi hagyományt újítottak fel. Ezért most is javarészt kulturális jellegű ez a nap, népi táncokat és énekeket, népszokásokat elevenít fel, nagy hangsúlyt fektetve a székely népviseletre.

– Az egyház is felkarolja a népi jelleget és a népi értéket. A hagyományokat is igyekszik tisztítani és őrizni, ilyen szempontból örömmel állt melléje, mert ez az ő feladata is. De tovább már nem – húzza meg a határt Boros Károly esperes –, az egyház közreműködése ugyanis a lelkiségi programpontra, a Hármashalom-oltárhoz érkező székely ruhások gyülekezete előtt mondandó szentmisére vonatkozik.

Az idei 75. Ezer Székely Leány Napja 11 órától kezdődő szentmiséjén Oláh Dénes, a kolozsvári Szent Péter-templom plébánosa hirdet igét, üzenetével tesz eleget e nap lelkiségi programpontjának.

(erdely.ma)