A Jobbik Magyarországért Mozgalomtól eddig távol álltak a fegyelmi ügyek, ami egy több, mint ezer fős pártban közel három év alatt kisebb csoda is. Bajtársi közösség volt, ahol akadtak viták, hiszen a szekér nem ment könnyen a rögös úton, de az Alapító nyilatkozat gondolatait senki sem kérdőjelezte meg, és senki sem bomlasztotta a pártot.

Bégány Attila, a Fidesz és az MDF alapító tagja az országgyűlési választások előtt egy évvel kereste fel a Jobbikot, és örömmel befogadtuk, annak ellenére, hogy számos korábbi tagtársa figyelmeztetett minket: összeférhetetlen. Mi azonban örültünk a „vérfrissítésnek”; rögtön lehetőséget biztosítottunk önmegvalósítására, ami által rendszeres szereplési lehetőséghez jutott, az országgyűlési választásokon listán bejutó helyre jelöltük, a Jobbik elnökségi üléseinek állandó meghívottjaként pedig beleszólhatott a párt országos politikájába.

Bár a Jobbik stratégiai döntéseivel általában egyetértett (pl. az önálló pártként való megerősödés céljával vagy Tarlós István támogatásával), de érthetetlen okból, talán hataloméhsége miatt az elmúlt időszakban megmérgezte a légkört a pártvezetésben. Személyeskedő vitáival, ellentétek szításával, problémák felnagyításával, összeesküvés-elméleteivel éppúgy ártott a pártnak, mint a belső információk politikai konkurenseinkhez való önérdekű kiszivárogtatásával, az önkormányzati választásokon a Jobbik helyett kizárólag egyesületi színekben tervezett indulásával és más alapszervezetek erre való buzdításával, egyházellenes elképzeléseivel vagy a párt működési szabályainak áthágásával, amit hosszasan sorolhatnánk.

Alaptalan Bégány állítása, hogy azért indult ellene etikai eljárás, mert egyévi tagsága után pártelnök szeretne lenni. Valójában egy V. kerületi egyéni tag, Rétháti György indítványára és Szabó Gábor pártigazgató kiegészítésével indított vizsgálatot a Jobbik Etikai Bizottsága.

Novák Előd,
a Jobbik szóvivője