A székelyföldi autonómia-törekvések éppen azoknak a közösségi emberi jogoknak az érvényesítésére irányulnak, amelyek az európai demokrácia alapvető értékei és amelyek nélkül sem az európai egység, sem az európai jogállamiság nem létezhet.

A székely népnek létérdeke Románia Európai Unióhoz való csatlakozása. Közösségi akaratot közvetítve, többször fordultunk az Európai Parlamenthez, az Európai Bizottság illetékes vezetőihez, hogy a csatlakozás során érvényesítsék a Koppenhágai Kritériumok legfontosabb feltételét: az emberi jogok tiszteletben tartását.

Az Európai Bizottság Románia EU csatlakozásáról szóló Jelentése nem utal a székely nép problémáira, annak ellenére, hogy a romániai hatóságok következetesen visszautasítják a történelmi Székelyföld törvény általi újralétesítését, e régió autonómiájának törvényerejű statútum általi garantálását. A székely nép, 86 év alárendeltség és kiszolgáltatottság után sem lett egyenrangú az Európai Unió autonóm közösségeivel!

A 2006. március 15. Székely Nagygyűlés 20.000 résztvevője közakaratot nyilvánítva erősítette meg a székely nép követelését az önrendelkezésre és Székelyföld autonómiájára.

A székely nép önrendelkezési jogáról soha nem mondott és nem mond le, a demokrácia eszközeivel küzd Székelyföld autonómiájáért. Több alkalommal arra figyelmeztettük az illetékes európai hatóságokat, hogy az integráció során vegyék figyelembe a székely nép jogát az önrendelkezésre és Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását tegyék Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételévé. Ezt mellőzve, az Európai Bizottságnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen megoldatlan problémát, feszültségforrást visz be az Európai Unióba!

Dr. Csapó I. József,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
2006. május 16.