Akik látták a Trianon című filmet, bizonyára felismerik, hiszen abban ön is nyilatkozik...- Találkoztam Koltay Gábor filmrendezővel 2003-ban, akit már régóta ismertem. Szóba került a trianoni békediktátum és egy erről szóló film lehetősége. Vállalta a munkát, így született meg a Trianon című alkotás. Először az Uránia moziban vetítették, aztán mindenütt az országban. Többször hívtak engem is, a rendezőt is előadásokat tartani a film kapcsán, mivel ez egy nehéz téma, nem sokan ismerik igazán. Főként azok értik meg, akik rendelkeznek némi előismerettel a történtekkel kapcsolatban.

- Hogyan vélekedik arról a felvetésről, hogy hazánk tragédiája nem 1920-ban kezdődött? A kiegyezéssel ronthattuk el?- A határon túli magyarok mind azt mondják Trianon kapcsán, hogy nem 1920-ban kezdődött, és nem is akkor ért véget az országvesztés. Nem hinném, hogy az okozója a kiegyezés lenne, viszont kétségtelen, hogy befolyásolta ezt a folyamatot. Ha az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt kibontakozó Kossuth-i gondolatokra visszaemlékezünk: „Akinek keze a nemzet zsebében, az az úr“, már érezhetőek voltak az előjelek. Néhányan a mohácsi vészig vezetik vissza ezt a folyamatot. Úgy vélem, egészen a Rákóczi szabadságharcig kell visszatekintenünk, amikor egy egész koalíció állt össze hazánk ellen. Tévedés, hogy azt a harcot leverték. Két egyenrangú hadsereg, a magyar és az osztrák állt egymással szemben, teljesen legyengülve. A harcok egészen nyolc évig tartottak, óriási veszteségeket okozva mindkét félnek. Az ott el-esett tízezrekről sem emlékezünk meg. Svájcban négyszáz éve hordanépek támadták meg Genf városát, az akció mindössze tíz áldozatot követelt. Mai napig kőbe van vésve a nevük, évente háromnapos ünnepség keretében emlékeznek meg róluk. Rákóczi fantasztikus egyéniség volt, és szabadságharca végén kezdődött el az a gazdasági és politikai erjedés, ami egy trianoni békediktátum jellegű katasztrófához vezethetett.

- Ezután többször kifejezetten magyarellenes uralkodók kerültek hatalomra. Ez vezethetett a trianoni katasztrófához? - Ezen a helyzeten a Habsburg uralkodók közül néhányan javítottak, mások rontottak. Az 1848-as forradalmat követően a köztudottan magyarellenes Ferenc József császár került hatalomra, ágya fölött a kivégzett aradi vértanúk képével. Ő és főként a mögötte álló kamarilla döntött úgy, hogy hazánkat fel kell osztani öt kerületre. Ez volt az első lépés Trianon felé.

- Miért beszélhetünk a megcsonkításon túl hazánk teljes jogfosztottságáról?- 1920. június 4-én, 16 óra 29 perckor jogilag még egységes volt a Magyar Királyság: Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Fiume. Egyetlen perc múlva ennek hetvenkét százalékát csatolták el, a mai Nagy-Britanniának megfelelő nagyságú területet. Az elragadott részeken nem nemzetiségek, hanem magyarok éltek. Nézzünk szét Európában: ilyen alapon Angliát kiszakíthatnánk Nagy-Britanniából, Észak-Olaszországot az anyaországból. Egy perc alatt milliókat fosztottak meg magyar állampolgárságuktól.

- Többen fegyvert fogtak ezután, mert nem tudták elfogadni a történteket.- A nyugati határvonalon harcok bontakoztak ki, és falvak, városok kerültek vissza. Sopronban népszavazást tartottak, így tartozhat azóta is Magyarországhoz. Somoskőújfalut, szülőhelyét úgy szerezte vissza egy gégész professzor, hogy egy angol diplomatával tárgyalt, akit végül sikerült meggyőznie. Európában ‘90 óta nagy változások történtek, a közelmúltban például Montenegró vált függetlenné. Hazánk 86 év alatt a Felvidéket kapta vissza, fegyverrel elfoglaltuk Kárpátalját, majd Észak-Erdély és Székelyföld következett. De hiába.

- Sokak szerint a történelmi ismereteink azért hiányosak, mert ezt a témát nem tanítják elég alaposan az iskolában. Egyetért ezzel?- Nem igaz, hogy Trianonról nem tanítanak az iskolában. Még az ötvenes évek elején is részletesen tárgyalták ezt a témát a történelemórákon. Tudták, hogy Lenin azt mondta: imperialista rablóháború volt, amelyben tönkretették a vesztes országokat. Keynes, az angol miniszterelnök gazdasági tanácsadója szintén ott volt a Versailles-i kastélyban. Amikor körvonalazódott, hogy mi történik a vesztes országokkal, felállt, otthagyta a miniszterelnökét, mondván: ő ebben nem vesz részt. „Ezeket az országokat teljesen tönkretették“, nyilatkozta a későbbiekben. Nitti olasz miniszterelnök úgy vélte, hogy „Magyarország népének felosztása és az ország szétrablása a modern civilizáció legszégyenteljesebb lapja.“ Ezekről igenis tudtak az emberek, a gyerekek tanulták az iskolában. Ha felejtünk, ne erre fogjuk.

- Akkoriban gyász követte az eseményeket. Mára sokat felejthetett a magyarság?- Mindenütt egész nap szóltak a harangok 1920. június 4-én, az emberek gyászruhát öltöttek. Azoknak nem kell elmagyarázni, mi is történt valójában, akiket elszakítottak egymástól, akiket elüldöztek lakhelyeikről, akiket állandó atrocitások érnek még ma is. Az anyaországban maradtak nem tudhatják pontosan, mi történt, mert másképpen élték meg az eseményeket. A háború idején a horvátok elintézték, hogy a világon élő összes horvát megkaphassa az állampolgárságot. A magyar nép nem nemzetiség, hiszen ezeréves gyökerei itt vannak, mégsem egyértelmű, hogy a határon túlra szorultak legalább elvben állampolgárságot kapjanak. Ez nem lehet pártpolitika. Nem a bal- vagy a jobboldal, hanem az egész magyar nemzet gyásza.