Nem követünk el szentségtörést, ha Erdély legnagyobb római katolikus vallási zarándoklatának világi jellegét is hangsúlyozzuk. Trianon után ugyanis a Mária-búcsú vallási jellegéhez olyan világi elemek is társultak, illetve a vallási és világi elem egymásra hatása révén olyan politikai jellegű magyar manifesztációvá is vált a csíksomlyói búcsú, amely a nem római katolikus vallási felekezethez tartozó híveket, sőt a vallás iránt közömbös magyarokat is vonzza.

Az egyházi vezetők és más személyiségek mindig is érvényesítik a Mária-búcsú vallási jellegét. A búcsú szokás- és szertartásrendje is vallási kánonokhoz igazodik, de hamis képet alkotnánk a búcsújárásról és magunkról, ha eltekintenénk attól, hogy a kárpát-medencei és ezen kívül élő magyarság közel kilenc évtizede tartó külső-belső üldözöttsége, a második világháború után a vallási élet kommunista üldöztetése a vallásos és nem vallásos tömegek ellenszegülését váltotta ki.

Nem az egyház, hanem a külső, az egyházromboló, a vallást üldöző hatalmas erők vitték bele a politikumot a búcsú szokásrendjébe is. A brutális beavatkozások, a tiltások, a kommunista diktatúra idejében szokásos "ellenrendezvények", főleg a székelység körében a búcsújárás idősza­kára időzített kulturális fesztiválok és egyéb "ellensúlyt" produkáló ügyködések, a szekuritátés ráijesztések csak jelzései annak az ötletarzenálnak, amelyeket a búcsújárások ellenében a diktatúra éveiben üzemeltettek.

A vallásos búcsújárás ellen kimondottan politikai hadszíntért hoztak létre. Ennek legmarkánsabb és vallás- meg emberellenes momentuma a székely szent püspöknek, Márton Áronnak a csíksomlyói búcsúhoz is kötődő nyílt üldöztetése. (Emlékszem, a háromszéki gyökerűvé vált, csíki származású Fejér Ákos legmaradandóbb búcsús élménye az volt, amint 1949-ben székely fiatalokként Márton Áron védelmét a búcsúra kivonuló lovas bandériummal biztosították.)

A tömeges búcsújárás másik eredője maga Trianon, a békediktátumnak nevezett, a magyarságot brutálisan részeire bontó igazságtalanság, amely akkor öt, mostanra nyolc ország területére szabdalta szét a Kárpát-medence magyarságát. Ebbe a felosztásba nem tartoznak bele a két háború és 1956 után a nagyvilágba szétszóródott, a Ceauşescu-diktatúra elől menekülő magyarok, külön kell említenünk a csíksomlyói búcsújárók legodaadóbb és leghűségesebb népcsoportját, a moldvai csángómagyarokat, általában a moldvai katolikusokat.

Íly módon mára a csíksomlyói Mária-búcsú nem csak a résztvevők hatalmas tömegét tekintve vált a legnagyobb magyar vallásos és világi zarándoklattá, hanem a magyar lelki egység kinyilvánításában is páratlan léptékű. Dimenzióiban hasonlatos nagyságrendű magyar találkozó nem létezik. Rendkívül fontos, hogy a búcsújárás vallásossága mellett valóságos népi mozgalommá nőtte ki magát.

Fontosságát mérlegelve legyünk tekintettel a búcsújárás üzenetére, arra, hogy társadalomlélektanilag a búcsú önmagunk megmérettetése, s egyben közösségi erődemonstráció. Hitet erősítő, bizalmat, kölcsönös tiszteletet, testvériséget és barátságot igénylő, a keresztény erkölcsi értékrendet érvényesítő, a demokráciát és jogállamiságot igenlő hatalmas, országosnál is nagyobb térségek felé, Szabófalvától San Franciscóig nyújtózkodó összejövetel, amelynek üzenete időben és térben a kommunikációs csatornák révén átszövi a mai világot. Így tudjuk felmérni, hogy egyéni/egyedi részvételünkkel milyen és mekkora közösséget erősítünk és gyámolítunk testi-lelki-nemzeti mivoltában.

Háromszék