„Kiszivárgott híreket” csak a Népszabadság közölt arról a hétfő esti vacsoráról, melyen – mások mellett – Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) továbbra is hasznosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé – mondta kedden Markó Béla, az RMDSZ elnöke, összefoglalva a Budapesten előző nap lezajlott találkozón elhangzottakat.

A Népszabadság úgy értesült, hogy Gyurcsány „új és demokratikus szemléletű, pártérdekektől és klientúráktól mentes” magyar-magyar viszony mellett foglalt állást. A kormányfő állítólag arról beszélt, hogy nem avatkozik bele a „kintiek” belügyeibe, de ha azok beavatkoznak az „itthoniakba”, akkor hasonló elbánásra számíthatnak.

László Boglár lkormányszóvivő kedden kijelentette: „Kompromisszumképtelen és megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc”.

Leszámolás a belső...

Gyurcsány már a referendumot követően szerette volna átformálni a magyar-magyar kapcsolatrendszert, személyi változtatásokat akart, illetve kész volt átalakítani a támogatáspolitikát, de végül megtorpant, ugyanis tartott a párton belüli ellenzék intrikáitól – írja a hirszerzo.hu. hozzátéve: az MSZP-n belül a kisebbségi ügyek és a határon túli magyar politika a nemzet- és a társadalompolitikai tagozat felségterületét képezik, akikkel Gyurcsány nem vállalhatta a konfrontációt a 2005-ös köztársaságielnök-választás, illetve a 2006-os voksolás előtt.

...és külső ellenzékkel

Ugyanakkor a határon túlra szánt támogatások 2005-ös költségvetési megkurtításakor azt is tapasztalhatta, hogy a határon túli magyar szervezetek – elsősorban az RMDSZ – erős szálakkal kötődnek az anyaországi pártok, elsősorban az MSZP és Fidesz különféle csoportjaihoz, igen jelentős a „zsarolási potenciájuk”, azaz párton belüli viszályokat keltve képesek megakadályozni a nekik nem tetsző döntéseket. Végső esetben könnyedén átpártolnak az ellenzékhez, és tandemben kritizálják a kormányt a közvélemény előtt (ahogyan ezt Markó Béla meg is tette a tavalyi bálványosi találkozón, kibékülve az ősellenségnek tartott Orbánnal) – írja a Hírszerző. „Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott a lapnak nyilatkozva „egy liberális szakpolitikus”.

Összmagyar konfliktus várható

A kormányprogram szerint kezdeményezni fogják a magyar-magyar kapcsolattartást elősegítő „szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő létrehozását”, ami arra utal, hogy Gyurcsányék a Máért-et már nem tartják alkalmasnak a feladatra. Ez a határon túli magyar szervezetek és politikusok pozícióvesztését eredményezheti, így várhatóan heteken belül megindul az üzengetés a határon túlról, a kormány pedig jelentős konfliktusok, összmagyar csatározások elé néz – jósolja a hirszerzo.hu.

MTI, MNO, hirszerzo.hu