A javaslat készítői többletmunkára kényszerítik a tanárokat úgy, hogy közben két évre befagyasztják a béreket. A közoktatást nem lehet csupán pénzügyi oldalról megközelíteni. A gyermeklétszám-csök-kenéssel egyidejűleg ugyanis nőtt a hátrányos helyzetű diákok aránya. Emiatt több speciálisan képzett tanárra van szükség, a felzárkóztatásban pedig hangsúlyos szerepet kap például a napközis ellátás. 2005-ben csaknem 300 ezer diák járt napközibe, ez 12 ezer pedagógusstátust igényelt. Kiemelendő, hogy a pedagógusok munkaidejének nagy részét az órára való felkészülés, az adminisztráció viszi el, gyakran 40 óránál is többet dolgoznak egy héten.
Az elmúlt másfél évtizedben a diplomások között nagymértékben megnőtt a versenyszektorban foglalkoztatottak kereseti előnye a költségvetés alkalmazottaival szemben. Azaz a pedagógusok korábbi fizetése rendkívüli mértékben leértékelődött a versenyszféra diplomásaihoz képest. Egy középiskolai tanár és egy közgazdász alkalmazott keresete 1989-ben nagyjából azonos volt. Napjainkban a tanár keresete csupán 40 százaléka a közgazdászénak. Megélhetési, gazdasági szempontból tehát egyre kevésbé hatékony cselekvés az oktató-nevelőmunka. E folyamat révén jelentősen megnőtt a versenyszféra munkaerő-elszívó ereje, amely elsősorban a fiatal, pályakezdő férfi pedagógusokat érinti. Ilyen szelektív hatás mind inkább megnyilvánul a tanár szakokra való jelentkezés esetében is. A nemzetközi összehasonlító adatok is azt mutatják, hogy a magyar közoktatásban kialakult arányok általában nem jellemzőek a világ fejlettebb térségeiben. Nézzük csak az oktatás világélvonalába tartozó Japán számait: 51-49 (alapfok), illetve 55-45% (középfok) a nők és a férfiak aránya. Ezek az arányok nem véletlenül alakultak így, hiszen Japánban magas az oktatás és a pedagógusok presztízse, anyagi és erkölcsi megbecsülése. Európa fejlettebb országaiban is jóval magasabb a közoktatásban foglalkoztatott férfiak aránya, mint nálunk. Ezekben az államokban az oktatási ágazat kereseti aránya a többi ágazathoz viszonyítva természetesen más, mint nálunk. Tehát az lenne az egészséges politika, ha a férfiak számára gazdasági szempontból hatékony dolog lenne a tanári pályán való elhelyezkedés, de a mostani kormány a teljes züllesztést tűzi ki céljául. A MIÉP egyrészt tiltakozik minden olyan kormányzati oktatás- és gazdaságpolitikai tervezet, akció ellen, melynek célja a pedagógus munkájának ellehetetlenítése, s anyagi megbecsülése helyett állandó fenyegetettsége, másrészt támogat minden olyan tisztességes, szakmai alapokon nyugvó fórumot, megmozdulást, mely a pedagógusok érdekérvényesítéséért küzd minden romboló törekvés ellen.

Medveczky Attila
A MIÉP Kulturális és Oktatási Kabinet vezetője