Fenyegető támogatás-elvonás

Az erdélyi magyar civil szféra létén múlik az erdélyi magyar közösség megmaradása – írja a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) igazgatótanácsa a magyarországi politikai vezetőknek címzett nyílt levelében, melyben amellett érvel, hogy ne csökkentsék a határon túli magyar közösségeknek szánt költségvetési támogatásokat. Az MCSZESZ kifejti, hogy a romániai gazdasági élet szereplői, a helyi elit még nem képes a civil szervezetek működtetéséhez szükséges anyagi terheket biztosítani, ezért a szervezetek jelentős mértékben függnek a magyarországi pénzforrásoktól. Az elmúlt évek korlátozó intézkedései már eddig is érzékenyen érintették a közösséget, „az újabb megszorítások több szervezetünk működésének beszüntetéséhez vezetne” – áll a Bodó Barna elnök által aláírt levélben. A levelet egy nappal Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentése előtt küldték el, miszerint a kormány a különböző költségvetési szervek leépítésére készül, amely a közalapítványokat is fokozottan érinti – olvasható az erdely.ma honlapon a Krónika nyomán.

A DP kiüresítené a kisebbségi törvényt

Nem fogadják el a kisebbségi törvényt, amíg nem áll összhangban az alkotmány rendelkezéseivel és a Velencei Bizottság ajánlásaival – jelentette ki Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Hozzátette: pártja csakis abban az esetben szavazza meg a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, ha kiveszik belőle a kisebbségi autonómiatanácsokról és ezek vétójogáról szóló fejezetet. A tervezet megnyirbálását azzal indokolják a demokraták, hogy a már létező Kisebbségi Tanács mellett fölösleges még autonómiatanácsokat is létrehozni. A pártelnök továbbá úgy vélekedett, hogy vétójog helyett elég, ha konzultatív, véleményezési joggal rendelkezik a Kisebbségi Tanács. A kulturális autonómiáról szóló, azaz az autonómiatanácsokra vonatkozó fejezetet egyébként a héten vitatja meg a három illetékes parlamenti bizottság.

Szeparatista kisebbségek, avagy Vajdaság mint kockázati tényező

Megvitatta és egyhangúlag elfogadta képviselőház védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága tegnap a Biztonsági-Informatív Ügynökség (BIA) 2006 első félévére vonatkozó jelentését, amely megállapítja, hogy a szerbiai biztonsági helyzet a sokasodó kockázati tényezők ellenére is stabil. Az ülésen felszólaló Rade Bulatovic, a BIA igazgatója a biztonsági kockázati tényezők közé Kosovo-Metohiját, a radikális iszlám vonal terjedése miatt a raskai körzetet, Dél-Szerbiát és Vajdaságot sorolta. A jelentéssel összhangban kijelentette, hogy a nemzetközi közösség egy része Szerbia stratégiai érdekét – az euroatlanti csatlakozást – nyomásgyakorlásra használja fel, elsősorban a hágai törvényszék iránti kötelezettségek teljesítését illetően. A Vajdaság területén élő nemzeti kisebbségek pedig visszaélnek az aktuális politikai folyamatokkal, mint amilyen Koszovó státusának meghatározása és az államközösség megszűnése, hogy rejtve, különböző új kezdeményezések által valósíthassák meg szeparatista törekvéseiket – idézi Bulatovic szavait a Magyar Szó.

(MNO)